Bene Géza a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Olgyay Viktor mesterektől tanult. Húszas évei végére a tájképfestészet mellett neoklasszicista csendéletek és enteriőrök is jellemezték munkásságát. Későbbi tájképei Gadányi Jenő és Barcsay Jenő művészetéhez hasonlóan fejlődtek, de mély természetélménye mindig dominálta alkotásait. Művészete leginkább Szentendre környékének festői tájain alapult, melyeket férfias tömörség és líraiság jellemzett. 1980-ban a Magyar Nemzeti Galéria életmű kiállítást rendezett műveiből.